Eszter k￶nyve

Biblia Szabadegyetem
Eszter könyve

A könyv címe: Eszter könyve címként a történet szépségérıl, hitbıl fakadó bátorságáról híressé vált
fıhısének nevét viseli. Eredeti héber neve ugyan Hadassza (lásd Eszter 2:7) volt, ami azt jelenti:
mirtusz. A perzsa uralkodó, Ahasvérus, más néven Xerxész udvarába bekerülve veszi fel a perzsa
Eszter nevet, aminek jelentése: csillag.
A könyv szerzıje és keletkezési ideje: A könyv szerzıje ismeretlen. Minden bizonnyal olyan ember
írhatta Eszter könyvét, aki egyrészt a zsidó nép jólétét igen fontosnak tartotta, tehát e nép tagja
lehetett, másrészt jól ismerte a perzsa udvari szokásokat, törvényeket is. Számos perzsa szó szerepel a
könyvben, ami szintén arra utal, hogy a szerzı nem Júdeában, hanem Perzsiában élt. Ezek alapján
tehát Ezsdrás, Nehémiás, sıt a könyv egyik szereplıje, Eszter unokatestvére/nevelıapja, Márdokeus is
szóba jöhet, mint lehetséges szerzı. Azt tehát nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy ki
lehetett a könyv szerzıje, de minden bizonnyal a szerzı a leírt események idıpontjában Súsán
városában élt, és személyesen ismerte a szereplıket, történetet. Az elsı közvetett utalás Eszter
könyvére Kr. e. II. századból maradt fenn, 2 Makkabeusok 15:36-ban, amely említést tesz „Márdokeus
napjai”-ról. A történet egészére Josephus írásaiban található az elsı utalás (Kr. u. I. sz.).
A könyv érdekessége: Olyan ószövetségi kanonikus könyv, amelyben nem szerepel Isten neve, a
lehetı legkevesebb utalást tesz a zsidó vallási szokásokra és ceremóniákra. Burkoltan azonban Isten áll
az események középpontjában, mintegy sejtetve, hogy a könyv szerzıje nem a külsı vallásosságra,
annak látványos mutogatására törekedett, de mélyen vallásos érzelmő, élı hitő ember volt.
Eszter könyvét nem találták meg a qumráni tekercsek között, noha népszerő, gyakran olvasott könyve
volt a héber kánonnak. Annak az öt tekercsnek az egyike, amelyeket felolvastak az évenkénti öt nagy
ünnepen: Énekek éneke, Ruth könyve, Jeremiás siralmai, Prédikátor könyve és Eszter könyve. Eszter
könyvét az év utolsó ünnepén, a purim ünnepen olvasták fel. A könyv beszámol az ünnep
elrendelésének hátterérıl. A purim mára már csaknem teljesen világi ünneppé vált, és a nagy
mulatozással kapcsolódik össze.
A rabbik a Talmuddal egyenrangúnak tekintették Eszter könyvét, minden bizonnyal a zsidók elleni
számos keserő bírálat ellensúlyozásaként.
Foglalkozik Eszter könyve a már az ókorban fel-fellobbanó antiszemitizmus problémájával, de nem
etnikai problémaként mutatja be, inkább úgy, mint az Isten népe elleni győlöletet, amit Isten nem néz
jó szemmel.

A Szentírás nem szentesíti a bosszút. A könyv, mintegy éles tükröt tartva, hitelesen említést tesz a
rettegésbıl felszabadult nép kegyetlen, véres bosszújáról is. A Szentírás tanítása szerint Isten elıjoga
a bosszúállás (5Mózes 32:35; Róma 12:19) Jézus pedig így fogalmazott: „Akik fegyvert fognak,
fegyverrel kell veszniük” (Máté 26:52). Éppen emiatt számos keresztény teológus bírálta a könyvet,
pl. Luther: „Bárcsak egyáltalán ne létezne ez a könyv!”
A könyv röviden ugyan, de érinti a nık helyzetét − szerepét az ókori Perzsa Birodalom társadalmában.
A történet elején Vásti királyné megbüntetését azzal indokolják a tanácsadók, hogy a szigorú ítélet az
egész birodalomban megerısíti a férjek hatalmát. Erre szinte a legmerészebb írói fantáziát is
túlszárnyalja a történet végkifejlete: éppen egy másik asszony lesz az, aki a cselszövı férfi büntetését
elıidézi, de nem a harcos feminizmus módszereivel. Galata 3:28 szellemében tehát Isten elıtt nincs
különbség férfi és nı megítélése között, Isten nem áll az elnyomók pártjára.
A könyv üzenete a mai embernek: A védtelenek elleni, kivédhetetlennek tőnı cselszövés különbözı
fondorlatai kudarcot vallanak, mert Isten kézben tartja az egész világ történelmét, beleértve az egyes
ember életének eseményeit is. A gıgös, büszke, irigy cselszövı alul marad és megszégyenül, a
szerény és becsületes ember, aki Istenben bízik, végül felemelkedik. Isten bölccsé teszi azt, aki nem
önmagában, hanem az Úrban bízik.
A szépség, a pompa, gazdagság, hatalom nem életcél hanem eszköz, amit Isten megadhat annak, aki
teljesen az Úrra és nem emberi fondorlatokra bízza magát.

A könyv cselekményének vázlata:
1. Eszter Perzsia királynıje lesz 1:1 – 2:20 a) Vásti nem teljesíti a király kérését a nagy ünnep idején b) Vástit megfosztják királynıi címétıl c) Új királynıt keresnek – Eszter fejére kerül a korona 2. Hámán terve a zsidók ellen 2:21 – 3:15 a) Márdokeus leleplezi a király elleni merényletet b) Márdokeus kiváltja Hámán győlöletét c) Hámán ráveszi a királyt a lázadással vádolt nép kiirtására a) A zsidók értesülnek a rendeletrıl, böjtölnek b) Márdokeus Eszterhez fordul: „Ki tudja, talán e mostani idıért jutottál királyságra” c) Eszter elvállalja a feladatot, böjtöl d) Lakomára hívja a királyt Hámánnal együtt b) A királynak eszébe jut, hogy Márdokeus nem kapott jutalmat c) Hámánnak kell Márdokeust ünnepeltetni d) Eszter felfedi származását és leleplezi Hámán tervét 5. A zsidók gyızelme ellenségeik felett 8:1 – 10:3 a) Hámán rendeletét nem lehet visszavonni, új rendelet adatik Zarkáné Teremy Krisztina

Source: http://www.bszenyiregyhaza.hu/files/BSZE-NY-13-Eszter-koenyve.pdf